Pályázatírás

EU-s pályázatoknál nem indulhat, ugyanakkor hazai finanszírozásúaknál igen. Utóbbiból jóval kevesebb és specifikusabb lehetőség szokott lenni, jellemzően kutatás-fejlesztési pályázatokat szoktak fővárosi cégeknek is meghirdetni.

Az EU-s pályázatoknál a budapesti megvalósítási helyszín kizárt. Ettől függetlenül természetesen fővárosban működő cég is pályázhat, ha a projektet vidéki székhelyen/telephelyen/fióktelepen akarja megvalósítani. Fontos kritérium, hogy a hatóságok akkor fogadják ezt el, ha már a helyszín a pályázat benyújtását megelőzően (általában 60 nappal) bejegyzésre kerül a cégkivonatba, mint székhely / telephely / fióktelep.

Az előleg mértéke felhívásonként eltérő lehet. Általában a vissza nem térítendő támogatásoknál az előleg mértéke 25-50% közötti. Ebben az esetben a támogatás hátralévő részét a projekt megvalósítását követően benyújtott záró elszámolás elfogadása után folyósítják. Visszatérítendő és feltételesen vissza nem térítendő támogatásoknál 100%-os előleg a jellemző.

A 2021-2027-es EU-s támogatási időszakban egyre hangsúlyosabb lesz az úgynevezett feltételesen vissza nem térítendő támogatás. Ilyenkor a teljes támogatást előlegként folyósítják, amely eredetileg visszatérítendő, ugyanakkor bizonyos előre meghatározott objektív szempontok teljesítésével azt részben vagy teljes egészében vissza nem térítendő támogatássá lehet alakítani. A szempontok teljesítését jellemzően az első éves fenntartási jelentés (tehát a projekt megvalósítását követő 1 naptári év elteltével) benyújtását követően ellenőrzik. Amennyiben marad visszatérítendő támogatás, azt kamatmentesen kell visszafizetni.

A vállalkozás hozzáadott értékét a képzés mellett a digitalizációval lehet növelni. Másképpen kifejezve a digitalizációval hatékonyabban lehet a vállalkozásban rejlő kapacitásokat kihasználni, ezáltal pedig növelni a profitot. Támogatói szempontból itt is az a fő motiváció, hogy növekedjen a pályázó cégek hozzáadott értéke, és így a magyar vállalkozások felzárkózzanak az EU-s országokhoz.

Számos felmérés és kutatás alátámasztotta, hogy az egyik leghatékonyabb módszer a vállalatok termelékenységének növelésére a munkavállalók képzése. Magyarországon komoly probléma, hogy a cégek egy főre eső hozzáadott értéke nem csak EU-s mércével, hanem még sok esetben a V4-ekhez is viszonyítva alacsony. Ezért az új felhívások egyik fő célja a termelékenység növelése lesz.

Alapvetően két csoportra lehet osztani a szempontokat: az egyik része egyszerűbb, könnyen teljesíthető feltételeket tartalmaz. Példának okáért, hogy a projekt végrehajtása során a pályázó maximum 3-szor kezdeményezze a Támogatói Okirat módosítását. Emellett itt is hangsúlyt kap a képzés jelentősége, ugyanakkor ezúttal a vállalkozó részéről: különböző tanfolyamok, gyárlátogatások, fejlesztési koncepciók elkészítésével is át lehet fordítani a támogatás egy részét vissza nem térítendővé. Általánosságban elmondható, hogy a könnyebb feltételek teljesítésével már a kapott támogatás 40-50%-át át lehet fordítani.

A másik szempont jellemzően a vállalkozás bruttó hozzáadott értékének növekedése. Ezt a megvalósítás évének kezdete, valamint az első éves fenntartási év közötti időszakra vetítve mérik, és összevetik az ugyanerre az időszakra vonatkozó GDP növekedéssel. Az eddigi trendek alapján, amennyiben a vállalkozás hozzáadott értékének a növekedése a duplája a GDP növekedésének, akkor – a könnyű feltételek teljesítése mellett – a teljes támogatás vissza nem térítendő támogatássá alakul át.

Kiemelt fontosságú lesz továbbra is a megújuló energiák telepítése – várhatóan kifejezetten erre irányuló pályázatokban, illetve egyéb felhívások során ezeket plusz pontokkal fogják ösztönözni. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a munkavállalók képzése, oktatása. Továbbá az új felhívások célja lesz a vállalkozások digitalizációra való ösztönzése – üzleti felhőszolgáltatások, szoftverek, tanácsadások igénybevételével. Ezek mellett természetesen megmaradnak az eddigi fejlesztési tevékenységek is (eszközbeszerzés, ingatlanfejlesztés, kutatás-fejlesztés, bértámogatás, stb.).

A pályázatoknál elvárás, hogy a támogatási igénylő cégnek minimum 1 lezárt teljes, azaz 365 napos üzleti éve legyen. Újonnan alapított vállalkozás leghamarabb a második üzleti év elteltét követően fog tudni pályázni, hiszen az első üzleti éve nem lesz teljes – kivéve, ha január 1-én alapították.

Az utóbbi évek egyik újítása az EU-s pályázatok területén, hogy az Irányító Hatóságok már nem három 3 árajánlatot kérnek a piaci ár igazolására, hanem úgynevezett piacfelmérést kell végezni a cégeknek. Ennek két fajtája van: az egyszerűnél elegendő internetes webáruházakra való hivatkozással igazolni az adott eszköz piaci árát. Amennyiben ez nem lehetséges akkor szükséges a komplex piacfelmérés, amely már komoly kutatómunkát és alátámasztást igényel. Ilyenkor részletesen ismertetni kell, hogy mi alapján került kiválasztásra az adott eszköz, valamint az Irányító Hatóság a szállítótól kérhet referenciákat, gyártói igazolást.

Hazai finanszírozású pályázatoknál jellemzően továbbra is megmaradt a 3 árajánlatos módszer.

Ingatlanvásárlásra EU-s pályázatból szintén nincs lehetőség. Hazai finanszírozású projektekben is csak kivételes esetekben: általában közép- és nagyvállalatok részére meghirdetett, jellemzően nagyobb költségvetésű projekteknél fordulhat elő. Ugyanakkor meglévő telken lévő ingatlanfejlesztésre (építés, bővítés, átalakítás) van lehetőség EU-s pályázatoknál is!